Vállalkozás vs. megbízás, avagy mire is szerződünk pontosan?

Vállalkozási vagy megbízási szerződés?

A vállalkozási és megbízási szerződéstípus elemei gyakran összemosódnak az üzleti életben, holott két különböző jogviszonyról van szó, amelynek szabályozását a Polgári Törvénykönyv is külön tárgyalja. Mégis sok esetben elbizonytalanító lehet, hogy az adott helyzetben melyiket alkalmazzuk, hiszen maga a tényleges jogviszony gyakran vegyíti a két típus elemeit.

Miért nem mindegy, hogy a felek melyik szerződéstípust alkalmazzák és hogyan lehet eldönteni, hogy a köztük szabályozni kívánt jogviszony melyiknek felel meg?

Ennek megválaszolásához segítségül lehet az alábbi 4+1 szempont:

1. Gondossági vagy eredménykötelem?

A megbízási szerződés esetén jellemző, hogy a megbízó teljes mértékben a megbízott képviseletében, ún. gondossággal köteles eljárni az ügyben. Ilyenkor a megbízó általában részletes leírást ad azzal kapcsolatban, hogy hogyan szeretné, ha megbízó ellátná az ügyét, milyen eredményt szeretne abban elérni és a megbízott személy pedig ennek megfelelő szakértelemmel köteles eljárni, törekedve arra, hogy a megbízó által kitűzött cél megvalósuljon. Ennek tipikus esete a legtöbb ügyvédi megbízás, ahol az ügyvéd ügyfelének képviseletében jár el (pl. egy bírósági tárgyaláson) és a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal köteles azt végigvinni. Ezzel szemben pl. egy fodrász munkája sokkal inkább vállalkozási szerződés szerinti jogviszonynak minősül, hiszen hiába kap ő is instrukciókat vendégétől, hogy milyen frizurát szeretne, a fodrásznak nem elég gondossággal eljárnia és megfelelő szakértelemmel “megtenni a tőle telhetőt”, ugyanolyan fontos az is, hogy a kérésnek megfelelő eredményt tudjon prezentálni, vagyis elkészítse a kívánt frizurát (ez az ún. mű elérése). Az ügyvéd ugyanakkor a per során nincs kötve ahhoz, hogy mindenképpen pert nyerjen gondos eljárásával, szerződésszerű teljesítésének ez nem feltétele.

2. Önállóság

A vállalkozási szerződésekre jellemző, hogy a vállalkozó nagyfokú önállósággal rendelkezik annak kapcsán, hogy hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel éri el a megrendelő által meghatározott eredményt (lásd pl. az építési vállalkozó által javasolt technikai megoldások vagy a fodrász által javasolt festékszín annak érdekében, hogy a megrendelő/vendég a kívánt eredményt kapja). A megbízott keze ehhez képest valamelyest kötve van, hiszen ő a megbízó képviseletében jár el, tevékenységét úgy kell ellátnia, ahogyan azt megbízója kívánja. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy mind a megbízott, mind a vállalkozó szakértelmének kiemelt jelentősége van a jogviszony során, ami a következő szempontál kap igazán szerepet.

3. Utasítási jog – ki az “ügy ura”?

Ez a különbségtétel nagy részben kapcsolódik a korábbihoz. Fontos ugyanis, hogy mind a megbízónak, mind a megrendelőnek utasítási joga van a megbízott és a vállalkozó felé, azonban ezen jognak a terjedelme típusonként eltérő. A megbízó utasítási joga lényegesen szélesebb, mint a megrendelőé. 

A vállalkozó a „maga ura”, tevékenységének feltételeit úgy köteles megszervezni, hogy közben biztosítja annak balesetmentes, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Mindezt azonban a megrendelő érdekében végzi, annak céljait, elképzeléseit valósítja meg. Ezen célok és elképzelések megvalósítása érdekében a megrendelő a vállalkozót utasításokkal láthatja el, de csak korlátok között: a vállalkozó köteles az utasításokat követni, ugyanakkor az utasítás nem teheti a teljesítést terhesebbé. Az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, az sokkal inkább az eredmény minőségére, tulajdonságaira vonatkozik (pl. kulcsrakész ingatlant szeretne a megrendelő vagy hamvas szőke hajat).

A megbízott köteles a megbízónak, voltaképp az “ügy urának” utasításait követni. Ettől kizárólag a megbízó érdekében – lehetőség szerint annak előzetes vagy haladéktalan utólagos értesítésével – lehet eltérni. 

Mindkét jogviszonyra igaz, hogy ha akár a megrendelő, akár a megbízó utasítása célszerűtlen vagy szakszerűtlen, a vállalkozó vagy a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni és, ha a megrendelő/megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó/megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, de a megrendelő/megbízó kockázatára láthatja el. Természetesen mindkét jogviszonynál fennállhatnak olyan esetek mikor a megbízottnak vagy a vállalkozónak meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, mivel annak végrehajtása jogszabályba vagy hatósági határozatba ütközne, de ugyanígy akkor is tilos, ha végrehajtásával veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. 

4. Díjazás

Az első pontban szó esett a kétféle kötelmi jellegről: gondossági vagy eredménykötelem. A gyakorlatban a díjazás ehhez igazodik: a megbízó akkor is jogosult a kikötött díjra, ha a rábízott feladat ellátásával nem érte el azt, amit a megbízó célul kitűzött, de a feladatot teljes körűen ellátta (a megbízó nem nyert pert, de megbízott ügyvédje végigvitte az eljárást, szakértelemmel és megfelelő gondossággal képviselte ügyfelét). Ezzel szemben, a vállalkozó jellemzően akkor jogosult díjra, ha a teljesítéssel az eredményt is szolgáltatja (így pl. nem elég, ha a kivitelező dolgozik a ház felújításán, értelemszerűen azt át is kell adnia annak érdekében, hogy teljesítése szerződésszerűnek minősüljön és a teljes vállalkozói díjra igényt tarthasson, így díjazását nagyban köti az eredménynek, vagyis magának a műnek a megléte). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozó egyáltalán nem jogosult díjra, ha nincs meg a kívánt eredmény, de jellemző, hogy ilyen esetekben a szerződésben kikötött teljes vállalkozói díjnak csak meghatározott részére tarthat igényt és további szerződéses kötelezettségei adódnak majd. A megbízott ezzel szemben ha gondos, szakszerű eljárásával ellátta a rábízott feladatot, már szerződésszerűen teljesít, így jogosult a szerződés szerinti díjra (érdemes megjegyezni, hogy a megbízási szerződés gyakran tartalmaz a megbízási díjon felül sikerdíjra utaló elemeket, ami megintcsak a két szerződéstípus gyakorlati összemosódásához vezethet). Még egy segítő, megkülönböztető szempont lehet a díjazáson belül, hogy szemben a vállalkozóval, a megbízott jogosult a megbízó utasításából eredő költségek megtérítésére is.

+ 1. A vállalkozási szerződés altípusai

Viszonylag egyszerű megkülönböztető szempont lehet, hogy a Ptk. külön szabályozza a vállalkozási szerződés néhány altípusát, így – speciális szabályokkal – vállalkozási szerződésnek minősül: a tervezési, a kivitelezési, a kutatási, az utazási, a mezőgazdasági vállalkozási és a közszolgáltatási szerződés.

Bízom benne, hogy a fenti szempontok segítenek az eligazodásban. Kapcsolatfelvétel a lawyer@legaldiaries.hu címen vagy a weboldalon megadott telefonszámon keresztül lehetséges.

Instagram: @legal.diaries

Weboldal: legaldiaries.hu